“Szülőföldem szép határa”

Megjelent: 2016. április 04. hétfő

szülőföld lakóhelyRégen a magyar parasztemberek nagyon ritkán kerültek el és éltek távol szülőhelyüktől. Legtöbb esetben életük végéig ugyan abban a faluban éltek. Szépen megelevenedik ez Petőfi Sándor: Az Alföld című versében is.

1., Olvasd el a verset! Kövesd végig gondolatban, hogy mit mutat be a vers, ha repülőgépről, szemmagasságból, illetve a földfelszínről nézed!

A természeti táj és annak jellemzőivel, jegyeivel fejezi ki a költő, hogy mi minden teszi számára vonzóvá a tájat. A versből is jól láthatod tehát, hogy az a hely, ahol élünk nagymértékben meghatározza életünket, az ott szerzett élmények még szorosabbra fonják a kötődést lakóhelyünkhöz és akár egy egész életre belénk ívódik.

2., Gondolkodj el azon, hogy melyek azok a helyek, ahol szeretsz olvasni, a barátaiddal játszani, tanulni, vagy csak elvonulni a világ elől és elmélkedni egy kicsit! Írd le ezeket egy papírlapra!

Láthatod, hogy ezek a mindennapi élmények szorosan, a szűkebb vagy tágabb értelemben vett lakóhelyedhez kötődnek.

3., Írd le, hogy hol születtél! Milyen helyek és élmények jutnak eszedbe, ha azt hallod, hogy szülőföld? Mi jut eszedbe magáról a szóról?

4., Hasonlítsd össze a két különböző szóhoz kapott válaszidat. Van különbség és ha igen szerinted miért?

Napjainkban már nagyon gyakori, hogy az emberek lakóhelye nem egyezik a születési hellyel, sőt az is egyre gyakoribb, hogy nem csak egy másik településsel, hanem egy más országgal, akár kontinenssel váltják fel az emberek szülőföldjüket. Azonban, mint ahogy emlékeinkhez, régi, már haszna vehetetlen tárgyainkhoz is gyakran ragaszkodunk, úgy az emberek nagy része ragaszkodik gyökereihez, gyermekkori emlékeihez, ezért megmarad bennük a szülőföld, vagyis a haza iránt táplált szeretet, amit tovább mélyítenek a családi, rokoni kapcsolatok. Éppen ezért bár általában valamennyien ismerjük lakóhelyünk múltját és jelenét, fontos, hogy megismerkedjünk hasonló szempontok alapján a szülőfölddel is. Hiszen ezek az ismeretek fogják meghatározni és megalapozni gondolkodásunkat, hitünket, szokásainkat és hagyományainkat, meghatározza helyünket a világban.

Azok, akik követték a Barangoló fejezet Magyarország nagytájairól készült írásait, már tudják, hogy hogyan érdemes a magyar természeti környezetet vizsgálni földrajzi szempontból. Ezt a vizsgálódást egészíthetjük ki azzal, hogy lakóhelyünk szerinti tájakat hasonlítunk össze a magyarországi hegyvidékekkel, a Balatonnal, dombokkal és völgyekkel, a pusztával. Különbségekkel és hasonlóságokkal meséljenek a szülők gyermekeiknek emlékeikről. Természetesen mindenki szívéhez az a táj áll legközelebb, ahol született, gyerekkorában nevelkedett, ezekről bővebben is beszélhetünk. Hívjuk segítségül a nagyszülőket és rokonokat ahhoz, hogy még alaposabb képet kapjunk.

 

lakóhely szülőföld

 

5., A következő, átfogó feladat elkészítéséhez kutass az interneten és nézd meg képek, források, tanulmányok segítségével hogyan éltek az emberek Magyarországon 80-100 évvel ezelőtt! Tedd meg ugyanezt lakóhelyed szerint is!

6., Kutass tovább és keress olyan irodalmi, ének-zenei műveket, melyek a lakó- és szülőhelyedet mutatják be.

7., Készíts fotókat, rajzokat a lakóhelyedről, mutasd be a települést ezek segítségével egy-egy mondatban!

8., Ebben a feladatban a szülőföldedről készíts képes összefoglalót!

9., A fenti feladatokból kapott anyagokat gyűjtsd össze és készíts belőlük egy tablót, melyet a szobádba is kirakhatsz! Ezt megmutathatod barátaidnak, osztálytársaidnak is. Ne feledd, a képek önmagukban is nagyon beszédesek, nem baj, ha nem tudják majd elolvasni a magyar mondatokat, Te mesélhetsz a képekről és még a magyar írást is lesz alkalmad megmutatni.