A nyelvtudás szintjei: I. A beszéd

Nemrég egy nagyon érdekes cikket olvastam angol nyelvtanulással kapcsolatban. Egy brazil nyelviskola, egy külön erre a célra fejlesztett programmal, angolul tanulni vágyó fiatalokat kapcsol össze az USA-ban élő nyugdíjasokkal. Így a fiatalok könnyedén gyakorolhatják az idegen nyelvet, míg az idősek otthonában élőknek lehetős

égük van a beszélgetésre. Erről bővebben itt olvash

attok: http://hu.socialdaily.com/articles/2014/05/07/ez-a-vilag-leg

kedvesebb-online-nyelvtanfolyama

Nagyon inspirálónak találtam az ötlet, s óhatatlanul is eszembe jutott, hogy a külföldön élő gyerekek számára is milyen nagy jelentőséggel bírnak a nagyszülőkkel történő beszélgetések. Ugyanis sajnálatos módon a nagyszülők az esetek nagy részében távol élnek unokáiktól. De ha ez így is van, legalább megvan az a lehetőség, hogy folyamatosan kapcsolatban legyenek egymással, s ezáltal részesei lehessenek egymás életének. A pszichológusok is kiemelik a jó nagyszülő-unoka kapcsolat jelenőségét, egyebek mellett azért is, mert olyasmit tanulhatnak tőlük a gyerekek, amiket a szülőkt

ől nem. Például igaz ez az anyanyelv fejlesztésére is, hiszen a nagyszülők szókincse eltér

ő a szülőkétől. A velük való beszélgetés során kiváló lehetőség kínálkozik az anyanyelv fejlesztésére, mivel a nyelvtudás fejlesztésének egyik módja a beszéd. Beszélgetni kell, minél többet, hiszen a beszéd az egyik legalapvetőbb emberi sajátosság, a beszéd segítségével kifejezhetjük magunkat, kapcsolatot teremthetünk embertársainkkal. A beszélgetés semmiképp sem pótolható, vagy kiváltható a különböző eszközökön keresztül küldött szöveges üzenetekkel. S bár talán viccesnek tűnik, de tényleg egyre kevesebbet beszélgetünk, pontosan azért mert napjainkban már bárkinek bármikor elérhetőek vagyunk. Ez egyátalán nem tesz jót a nyelvi fejlődésnek, s kiváltképp igaz ez azoknál, akik hazájuktól tartósan távol élnek.

A beszéddel kapcsolatban fontos kiemelni a beszédészl

elés készségét, mely segítségével a gyerekek felismerik a beszédhangokat, ezek kapcsolódását, majd a hangsorokat. A fenti folyamat, vagyis az anyanyelv felismerése után kezdik meg a gyermekek utánzással, majd később tudatosan használni a hallottakat, vagyis elkezdnek beszélni. Azonban a folyamat során lehetnek zavaró tényezők, melyek egy idegen nyelvi környezetben többszöröződhetnek. Ha a zavart nem sikerül a szülőknek elhárítaniuk a gyerekek nem tanulnak meg megfelelően beszélni. Ha egy gyermek nem tanul meg megfelelően beszélni egy adott nyelven, akkor nem tanul meg olvasni, írni, számolni. S ebből következően nem tudja elsajátítani a különböző tudományterületek tananyagait, a hozzájuk tartozó szakszavakat, speciális kifejezéseket. Abban az esetben tehát, ha például egy magyar gyermek valamilyen idegen nyelven tanul csak és kizárólag, akkor mindent csak azon az adott idegen nyelven fog tudni és előállhat az a helyzet, hogy egy magyar gyermek, s később felnőtt nem fog tudni kapcsolatot teremteni magyar nyelven.

Jól látható tehát, hogy milyen nagy jelentősége van a beszédnek, amit a gyerekkor során történő folyamatos gyakorlással, vagy, ha úgy tetszik használattal lehet csak maradéktalanul elsajátítani. A gyerekek anyanyelvi fejlődésének biztosítása érdekében fontos, hogy a szülők minél több és változatosabb lehetőséget teremtsenek, ennek pedig egyik kiváló formája lehet a nagyszülőkkel való rendszeres beszélgetés, melynek természetesn más felbecsülhetetlen értékű vonzatai is vannak.

Szóráth Brigitta