Dunántúli-középhegység

Megjelent: 2016. február 25. csütörtök

 

Magyarország nagytájainak megismerését a Dunántúli-középhegységgel folytatjuk. A középhegység, mint nevében is rejlik magasabban fekvő táj, mint az eddig tanultak. Magyarországon két középhegység található, ezeknél magasabb tájak nincsenek hazánkban, azonban, ha jól megnézed a térképet magad is felfedezheted a különbséget.

1. Azt már tudjuk, hogy a hegységeket a domborzati térképeken barna színnel jelölik, keress hegységeket Magyarország domborzati térképén, olvasd le a jelölt magassági számokat!

Ha összehasonlítod Magyarország és Európa domborzati térképeit, akkor találsz egy szembeötlő különbséget, mégpedig az eltérő magasságokat!

2. Először a színek segítségével végezz összehasonlítást, használd a térképhez tartozó jelkulcsot! Majd olvass le néhány magassági számot Európa domborzati térképről és hasonlítsd össze a magyarországival! Állapítsd meg a különbséget!

Ha még nem ismered a hegységek keletkezésének folyamatát, akkor mielőtt belekezdenél az alábbi cikk tanulmányozásába, azt is olvasd el!

Ha nincs tankönyved lapozd fel az Apáczai Kiadó elektronikus 6. osztályos természetismeret tankönyvét a 107. oldalon, vagy ugorj a sulinet honlapjára a következő link segítségével.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/a-foldfelszin-valtozasai/a-hegysegek-kialakulasa

 

 

Most pedig nézzük, hogyan is érdemes a Dunántúli- középhegység vizsgálatát végigvinni.

3. A már megszokott módon, vedd a kezedbe az atlaszod és keresd meg Magyarország domborzati térképén a Dunántúli-középhegységet! Keresed meg a határait! Jól látható, hogy a hegység DNy–ÉK irányú vonulatai a Zala folyótól egészen a Duna kanyarulatáig húzódnak.

A hegység röghegység, mely előbb a hosszantartó tengeri elöntések üledékinek felgyűrődéséből, majd ezek a törésvonalak mentén kialakult vetődések rögökké darabolása által keletkezett. A tengeri elöntés miatt a hegységet alkotó kőzetek a mészkő és a dolomit. A röghegységre jellemzően a felszínét lapos hátak és lankás hegyoldalak jellemzik, széles völgyekkel és árkokkal tarkítva a táj képét. Ilyenek például a Tatai-, és a Móri- árok, melyek a Kisalföldet kötik össze az Alfölddel, jellemzően ezekben az árkokban haladnak a fontos köz- és vasutak.

A Dunántúli-középhegység részei: a Bakony, a Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi- hegység, mely vulkanikus, kőzetanyaga andezit, és a Velencei- hegység, mely alkotó kőzete a gránit. A Gerecse, Pilis és Budai-hegységeket együttesen Dunazug-hegységnek is nevezzük. A Dunazug-hegység és az Északi-középhegység között található a Duna legszebb szakasza: a Dunakanyar.

 

 

Nézd meg az atlaszodban a Dunántúli-középhegység értékeit a hőmérsékleti és csapadéktérképen!

A Dunántúli-középhegység időjárása hűvösebb, mint az Alföldé, mert magasabban fekszik. Több a csapadék is a területén, mert a nyugatról érkező szelek páradús levegőjét a hegység felemelkedésre kényszeríti. A felemelkedő levegő a magasban lehűl, a keletkező párából csapadék képződik.

5. Szerinted a hegyek melyik oldala csapadékosabb, miért?

A táj nagy részét bükk- és tölgyerdők borítják, illetve kimondottan a Bakonyra jellemzően gyér füvű vagy kopár fennsíkok. Itt található a Duna-Ipoly Nemzeti Park, mely a Balaton-felvidék természeti értékeit védi.

A táj ipara a hegységben található nyersanyagokra épül, melyek a mangán és a bauxit. Az előbbi fontos acélötvöző, míg az utóbbi az alumínium alapanyaga. A bányászatra és arra épülő ipar ad munkát az itt élőknek. Ezen kívül a mezőgazdaság szempontjából kiemelkedő a szőlő- és gyümölcstermesztés, híresek a Balaton-felvidéki borvidékek. A turizmus jelentős tekintve a tájon található gazdag természeti, történelmi, kulturális kincseket.

 

 

A tananyagot tovább tanulmányozhatjátok az Apáczai Kiadó, 6. osztályos természetismeret tankönyv 148-150. oldalak, vagy a

sulineten, az alábbi linken található tartalom segítségével.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/magyarorszag/a-dunantuli-kozephegyseg

Ha már jól ismeritek a tájat teszteljétek tudásotokat az Apáczai munkafüzet 77-78. oldalakon található feladatok, illetve a sulinet feladatainak segítségével!