Warning: include_once(/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(): Failed opening '/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php' for inclusion (include_path='.:/opt/alt/php55/usr/share/pear:/opt/alt/php55/usr/share/php') in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(): Failed opening '/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php' for inclusion (include_path='.:/opt/alt/php55/usr/share/pear:/opt/alt/php55/usr/share/php') in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(): Failed opening '/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php' for inclusion (include_path='.:/opt/alt/php55/usr/share/pear:/opt/alt/php55/usr/share/php') in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(): Failed opening '/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php' for inclusion (include_path='.:/opt/alt/php55/usr/share/pear:/opt/alt/php55/usr/share/php') in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(): Failed opening '/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php' for inclusion (include_path='.:/opt/alt/php55/usr/share/pear:/opt/alt/php55/usr/share/php') in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(): Failed opening '/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php' for inclusion (include_path='.:/opt/alt/php55/usr/share/pear:/opt/alt/php55/usr/share/php') in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201

Warning: include_once(): Failed opening '/home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/system/html/modules.php' for inclusion (include_path='.:/opt/alt/php55/usr/share/pear:/opt/alt/php55/usr/share/php') in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/libraries/cms/module/helper.php on line 201
Magyar Nyelvű Online Oktatás Magyar Nyelvű Online Oktatás - Nemzeti jelképeink I.

Warning: include(html/template.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/school/index.php on line 106

Warning: include(html/template.php): failed to open stream: No such file or directory in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/school/index.php on line 106

Warning: include(): Failed opening 'html/template.php' for inclusion (include_path='.:/opt/alt/php55/usr/share/pear:/opt/alt/php55/usr/share/php') in /home2/d560833/public_html/mnyoo.com/templates/school/index.php on line 106

Nemzeti jelképeink I.

Megjelent: 2015. január 16. péntek

Nemzeti jelképeinket minden magyarnak illik ismernie, bárhol is éljen a világban. A következő négy részes sorozatban, ehhez szeretnék egy rövid ismertetőt adni nektek, s ajánlom további kutatásra, tanulmányozásra.

 

 

A Szent Korona

 

A magyar korona biztosan nem lehetett Szent István koronája, más koronázási ereklyékkel ellentétben (palást, jogar- ezek valóban Szent István királyhoz kapcsolhatóak). Az összeillesztésre valamikor a középkor folyamán került sor, ennek idejéről jócskán megoszlanak a vélemények. Van, aki már a 11. századtól keltezi az összeillesztett korona használatát, azonban olyan is akad, aki csak a 13. századra teszi ezt.

A két rész az úgynevezett bizánci, vagy görög korona az abroncs, a másik a felső kereszt alakú pántok, a latin korona. A bizánci korona Dukász Mihály bizánci császár (1071-1078) ajándéka I. Géza magyar király (1074-1077) feleségének. Erre bizonyítékként szolgál, hogy a korona alakjából adódóan női korona, Géza képmásást is tartalmazza, Géza felesége rokonsággal állt a bizánci császári családdal.

A latin korona pántjának ikonlemezei 1050 előtt készültek Közép- vagy Dél-Itáliában. Kifejezetten az alsó koronarészre való ráillesztés céljából készült, külön nem használható.

A koronát rengeteg legenda veszi körül, s számtalanszor került idegenek birtokába. Ezeknek a történeteknek, hányatatott sorsának érdemes részletesebben utána nézni, tanulmányozni, megismerni. A Szent Korona jelenleg a parlamentben tekinthető meg, a palást kivétlével a többi koronázási ékszerrel együtt.

 

 

 

A nemzeti jelképeink sorozat második részében a magyar címert szeretném bemutatni, s mivel története önmagában megér egy cikket, ezért itt elsősorban a külső jegyeinek rövid ismertetőjére helyeztem a hangsúlyt.

 

Magyarország címerét 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés.

A törvény leírása szerint: "Hegyes talpú hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik."

 

 

A kettőskereszt Bizáncból származó hatalmi jelvény, a királyi hatalomra utal. Ez a címer legkorábban megjelenő eleme, III. Béla (1173-96) pénzein jelent meg először, s a címerben a XIII. századtól folyamatosan látható elem.

 

A hármashalom heraldikai okokból került a címerre, ugyanis a magyar heraldikai szabályok szerint a kettős kereszt nem állhatott szabadon. A lebegő tárgyat ezért elhelyezték egy talapzaton.

 

Az Árpád-sáv az egyik legősibb magyar jelkép, hiszen a magyar vezérek már az államalapítás előtt is használtak vörös lobogót, önmagában nem azonos a Nyilasok által használt zászlóval. Az Árpád-sávok a XIII. század végétől szerepelnek a magyar címerekben. Először Imre királynál (1196-1204) jelent meg, aki aragóniai feleségének családi címeréből vehette át.

 

 

 

Sorozatunk következő részében a nemzeti himnuszról olvashattok.
 
 

 

A nemzeti himnusz és a nemzeti népének olyan műfaj, amely a modern nemzetté válással egyidőben alakul ki. Egy-egy nemzet tagjainak, egy ország népeinek - esetleg egy választott, vállalt közösséghez való kapcsolódóknak együvé tartozását, öntudatát kifejező, az alkotmányban és/vagy a kulturális hagyományban rögzített, őrzött énekek, amelyeket hivatalos, ünnepélyes alkalmakkor adnak elő; mintegy dalformájú szimbólumok, amelyek más szimbólumokkal együtt (pl. zászló, címer, ünnep, szertartás) összekapcsolva funkcionálnak.

Nemzeti himnuszaink

A nemzeti himnuszok előzményei azok a magasztos hangvételű versek és egyházi énekek voltak, amelyek a 16. századtól kezdve ter­jedtek Európában. Magyarországon a 17. században két dal terjedt el néphimnuszként: az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csil­laga és a Boldogasszony Anyánk kezdetű.

A 19. század elején hivatalos rendezvények alkalmával az osztrák császári himnusz csendült fel Magyarországon is. De ek­kor már gyakran a Rákóczi-nóta vagy a Rákóczi-induló is meg­szólalt a magyarság összetartozásának kifejezésére, bár ezt a bécsi udvar tiltotta.

Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg a Himnuszt, amely 1828-ban jelent meg nyomtatásban. A költemény megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, melyet Erkel Ferenc nyert meg. A Him­nusz hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án a Mátyás-templomban hangzott fel.

 

 

 

 

1903-ban az országgyűlés elismerte a művet Magyarország hivatalos himnuszának, azonban ezt a törvényt a király nem írta alá. Így végül csak 1989-ben került be az Alkotmányba, hogy Kölcsey Ferenc költeménye a Magyar Köztársaság himnusza.

Szóráth Brigitta