Nemzeti jelképeink II.

Megjelent: 2015. március 07. szombat

A magyar nemzeti zászló

A magyar nemzet zászlaja hosszú fejlődés során alakult ki. Mivel a magyarok zászlóit illetően nem maradtak fenn a IX. századból zászlóábrázolások, ezért csak következtetni tudunk a legkorábban használt zászlókra. Feltehetően a vöröst, mint fejedelmi színt és a turulmadarat, mint a vezető törzs szent állatát használhatták. Ezt követően a szentek képeivel kivarrott zászlókat használták. III. Béla uralkodása alatt jelenik meg a kettős keresztet ábrázoló zászló, majd a vörös ezüst sávos zászló használata vált általánossá.

A XV. századtól kezdve egyre gyakrabban jelenik meg az oklevelek pecsétjeinek zsinórján a vörös-ezüst-zöld sodrás. 1794-ben Martinovics Ignác írja le először a zöld-vörös-fehér színeket. A mai sorrendben először 1806-ban írták le, s az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalos használatát a piros-fehér-zöld színkombinációnak. Melyben a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja.

A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított egészen 1861-ig üldözték birtoklását, használatát. A kiegyezést követően ismét hivatalossá vált. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása után rövid időre a korona nélküli kiscímer került rá, majd 1919-től a király nélküli Magyar Királyságban újra a koronás címerrel használták.

1946-tól a korona nélküli kiscímer volt használtaban egészen 1949-ig, majd ezt követően a népköztársasági címerrel a közepén 1956-ig. Az ’56-os forradalom alatt kivágták a forradalmárok az idegen jelvényt, s ezt a forradalom leverése után sem állították vissza. 1957-től kezdve hivatalosan a magyar nemzeti lobogón nem szerepel címer.

A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított egészen 1861-ig üldözték birtoklását, használatát. A kiegyezést követően ismét hivatalossá vált. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása után rövid időre a korona nélküli kiscímer került rá, majd 1919-től a király nélküli Magyar Királyságban újra a koronás címerrel használták.

1946-tól a korona nélküli kiscímerrel használták egészen 1949-ig, majd ezt követően a népköztársasági címerrel a közepén 1956-ig. Az ’56-os forradalom alatt kivágták a forradalmárok az idegen jelvényt, s ezt a forradalom leverése után sem állították vissza. 1957-től kezdve hivatalosan a magyar nemzeti lobogón nem szerepel címer.

A hivatalos állami és polgári zászló (a Magyar Köztársaság lobogója) az 1990. évi XL. törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.